A sakkjátékot két játékos játssza egymás ellen egy 8x8-as táblán, 16 Fekete és 16 Fehér, összesen 32 bábuval.
A játékosok felváltva lépnek, és mindkettejük célja, hogy a másik fél király nevû figuráját a játékszabályok szerint bemattolják (megtámadják, mégpedig úgy, hogy a támadást ne tudja elhárítani). Ha az ellenfél lépésével olyan helyzet alakul ki, hogy amennyiben ismét ő következne lépéssel, kiüthetné a királyunkat, akkor sakkot kaptunk, másként fogalmazva a királyunk sakkban áll. A sakkot kötelező megszüntetni, különben veszítünk (Matt).

Háromféleképpen történhet:

• Leütjük a sakkot adó bábut!
• Kilépünk a sakkból, vagyis királyunkkal olyan mezőre lépünk, amelyet nem támad ellenséges bábu!
• Közbehúzunk egy másik figurát a támadó bábu és a királyunk közé. Ez a megoldás értelemszerûen nem jöhet szóba, ha huszártól kaptunk sakkot, vagy közvetlenül szomszédos mezőről!

A király a játék legfontosabb bábuja, hiszen az egész játék a bemattolására irányul. Bármely irányban (vízszintesen, függőlegesen, átlósan) léphet, de csak egy mezőt, vagyis csak a közvetlen szomszédos mezőre, kivéve ha sáncol (Lásd lejebb). Két király nem állhat közvetlen egymás mellett, mert akkor mindkettő sakkban lenne. A király mozgását korlátozza, hogy sakkba nem léphet, azaz nem állhat olyan mezőre, amelyen ki lehetne ütni.
A legerősebb bábu! A vezér mozgása olyan, mintha egyesítettünk volna egy futót egy bástyával, azaz egyenesen vagy átlósan bármely irányban, bármennyi mezőt léphet, mindaddig, amíg a tábla széléhez nem ér, vagy egy másik figura nem kerül az útjába.
A bástya a második legerősebb bábu a vezér után. Bármennyi mezőt léphet, de csak függőleges és vízszintes irányban, átlósan nem. Kivételes lépése a sáncolás (Lásd lejebb).
A futó átlós irányban léphet, bármennyi mezőt, amíg egy másik bábu nem kerül az útjába. A játékosok a játék elején két-két futóval rendelkeznek, melyek közül az egyik csak a sötét, a másik csak a világos mezőkön közlekedik.
A róla elnevezett „lóugrásban” lép: vízszintesen jobbra vagy balra két mezőt, majd függőlegesen fel vagy le egyet. Mivel a huszárnak nincs konkrét menetiránya, csak kiindulási és érkezési mezője (azaz nem „halad”, hanem ugrik), nincs értelme „útjában álló báburól” beszélni.
"A gyalog a játék lelke!" A gyalog kizárólag előre léphet. A kiindulási helyéről mind a nyolc gyalog tetszés szerint egy vagy két mezőt léphet előre, de a továbbiakban lépésenként mindig csak egy mezőt haladhat előre. Ütni azonban csak jobbra vagy balra átlósan tud (Kivétel az "En Passant" lépés - Lásd lejebb!), szintén csak egy mezőnyi távolságra.
Ha a gyalog áthaladt az egész táblán és eljutott az ellenfél alapsorába, átváltozik tisztté. Ez úgy történik, hogy a gyalogot levesszük a tábláról, és a helyére állítunk egy vezért, bástyát, futót vagy huszárt, tetszés szerint, függetlenül attól, hogy a felvett figurából hány van már a táblán. Eszerint egy játszmában elméletileg akár kilenc azonos színû vezér is lehetne a táblán! Amennyiben a gyalog elérte az utolsó sort, kötelező a beváltás!

A király és az egyik bástya együttes lépése. A játék során egyszer tehető meg. A király a kiválasztott bástya felé lép két mezőt, a kiválasztott bástya pedig a király által átlépett, tehát a királlyal szomszédos túloldali mezőre kerül. A Király oldali sáncolást "rövid", a Vezéroldali sáncolást "hosszú" sáncolásnak hívják!

A képen a Király oldali (rövid) sáncolás látható elötte és utána.

A sáncolás feltételei:

• A király még nem lépett a játszma folyamán!
• Az a bástya, amellyel sáncolni szeretnénk, még nem lépett a játszma folyamán!
• A király és a bástya között nem áll sem saját, sem ellenséges bábu!
• A sáncolás előtt a király nem áll sakkban, a sáncolással nem kerül sakkba, és a sáncolás közben nem halad át olyan mezőn, amelyet ellenséges bábu támad!

Sáncolással nem lehet sakkból kilépni és sáncolással nem lehet ütni, viszont sánclépéssel sakkot adhatunk az ellenfélnek!

Ha a kiindulási mezőjéről kettőt lépő gyalogunkkal (Képen a bal oldali fekete gyalog a 7. sorból az 5. sorba lépett) áthaladunk egy ellenséges gyalog ütésmezején, akkor az ellenfél a gyalogunkat a következő lépésben – de csakis akkor – leütheti. Az ütés pontosan úgy történik, mintha az ütött gyalog csak egyet lépett volna. Lényegéban a kettőt előrelépő gyalog mögé léphet be az ellenfél!

Alábbi esetekben:

• A lépésre következő félnek nincs semmilyen lépéslehetősége, a királya azonban nincs sakkban!
• Az ötven lépés szabálya: Ha úgy történik a játszma során 50 lépés, hogy közben nincs sem ütés, sem gyaloglépés!
• Háromszori tükörkép: A táblán háromszor ugyanaz az állás látható!
• Nincs mattadó erő: Az ütések következtében már egyik félnek sincs megfelelő anyagi ereje, hogy mattot adhasson. Lehetetlen a mattadás akkor, ha a két játékos megmaradt figurakészlete az alábbiak valamelyike:
  • 2 Király
  • 2 Király és egy Huszár
  • 2 Király és egy Futó
  • 2 Király és két azonos színen lévő Futó (barátságos vagy ellenséges)
  • A játékos gondolkodási ideje lejárt, de az ellenfél nem tudna mattképet beállítani.

Mindenkinek van egy minősítése (Élő pontszám - Prof. Élő Árpád által kifejlesztett pontszámítási rendszer). Ennek a besorolásnak az a célja, hogy megpróbálja megmutatni az egyes játékosok képességeit. A pontszám egy egész szám, melynek minimális értéke 0. Egy ismeretlen játékos kezdő pontszáma 1500.

A következő képletet használjuk:
Rn = Ro + K(W-We)

• Rn: az új pontszám
• Ro: a régi (meccs előtti) pontszám
• K: egy állandó (Régi USCF!):
  • 32: 0-2099
  • 24: 2100-2399
  • 16: 2400 felett
• W: a mérkőzés eredménye:
  • vereség = 0
  • győzelem = 1
  • döntetlen = 0.5
• We: a várható pontszám, a következő képlet alapján:
  • We = 1/ (exp10(-dr/400) + 1)
• dr: a pontszámok különbsége.

A képletből következik, hogy ha a pontszám különbség nagyobb, mint 719 és az erősebb játékos nyer, akkor nem lesz változás a pontszámokban.